Sokáig azt hisszük, hogy az ego az ellenségünk. Hogy meg kell küzdenünk vele, le kell győznünk, el kell némítanunk. De mi van, ha az ego valójában nem ellenség, hanem egy félreértett segítő?

Az ego olyan, mint egy vadállat. Erős, ösztönös, sokszor félelmetes – de ugyanakkor véd, éber, és segít a túlélésben. Nem kell kiirtani vagy bezárni, mert akkor tombolni kezd. Inkább meg kell tanulnunk szelídíteni, hogy társunkká váljon.

Mit mondanak a pszichológiai irányzatok az egóról? – közérthetően

Sokszor halljuk: "Hallgass a belső hangodra!" – de vajon melyik az a belső hang?
Az ego is beszél hozzánk, és a valódi énünk is – a kérdés csak az, hogy tudjuk-e különbséget tenni köztük.

Sokan hallottuk már: "Az egó irányítja az életedet." De mit is jelent ez pontosan? És miért olyan fontos, hogy megismerjük az egót, ha valódi változást szeretnénk az életünkben?

Eckhart Tolle és Carl Rogers üzenete a változásról

Képzeld el, hogy elhatározod: mostantól másképp fogsz élni. Megvan a "most elég!" pillanata, a lelkesedés, az első lépések. Aztán jön a valóság: a változás lassú, akadályokba ütközik, és a régi szokások makacsul visszahúznak. Ilyenkor sokan feladják.

Van egy érdekes kettősség, amit az utóbbi időben újra és újra megtapasztalok – magamon is, és a hozzám fordulókon is. Ez a kettősség pedig így szól:

És lehet, hogy most egy kicsit összeszorul a gyomrod, ha ránézel az év elején kitűzött céljaidra… Vagy lehet, hogy már rég nem rájuk se néztél.

Hogyan figyelj magadra ebben az időszakban?